MOHÁCS - BUSÓJÁRÁS

A mohácsi busójárás nem véletlen lett a világ kulturális örökségének része. Aki egyszer ellátogat ide, magával ragadja a karneváli hangulat és alig várja, hogy elteljen az év és újra jöhessen.
A Busójárás alapvetőleg a mohácsi sokacok (Mohács dél-szláv nemzetiségi - más eredet-magyarázatok szerint illír (görög) - gyökerekkel rendelkező, a településsel egyidős múltra visszatekintő lakói) rendkívül látványos elemekben bővelkedő hagyományőrző népszokása. A legendák szerint a törökök kiűzésére öltöztek be a férfiak, ezt azonban a mai történészek már cáfolják az időeltérés miatt.
A város utcái feltellnek a látogatókkal, vásári árusokkal. A főtéren szól a talpalávaló, bárki táncraperdülhet. A busók a Dunán kelnek át csónakokkal, majd a Kóló téren gyűlnek össze. Innen a városház elé vonulnak, ahol busóválasztás veszi kezdetét. Napközben folytatódik a vidám mulatozás, felvonulás. Este a főtéren összerakott máglyán elégetésre kerül a telet jelképező szalmabábu.

Művészetek völgye - KAPOLCS

TÉS - JÁSD

KOMÁRNO

Komáromból egy 20 perces sétával a hídon keresztűl átérünk Komárnóba. A főútról jobbra tartva jutunk be a belvárosba, ahol egy kis "ékszerdobozt" találunk.




Egy kapualjon áthaladva található az európai-udvar, gyönyörű, az európai országokra jellemző építeszeti stílusban épült épületekkel. A téren megpihenhetünk, a környező üzletekben vásárolhatunk.

Az utcák tiszták, rendezettek, az épületek szép felújított állapotban vannak.

A mellékutcákban aranyos kis sörözők találhatók, ahol rögtön ki is próbálhatunk néhány jóízű világos és barna Szlovák sört, mérsékelt árakon.

A város többi részén is tettünk egy sétát, sörkészleteink pótlására, itt már csak egy hagyományos, nyüzsgő, forgalmas kép fogadott minket.

A helyi színház mellett Kaszás Attila szobra található.

Már évek óta készültünk átmenni Komáromból a Szlovák részre, örülök, hogy megtettük, mert a régi belvárosi rész lenyűgözően szép volt.

TATA

Már régóta terveztük, hogy elmegyünk Tatára, most meg is valósítottuk. Szerencsére van egy busz, mely Fehérvárról egyenes Tatára megy, így átszállás nélkül, fél tíz körül már ott is voltunk.
A buszmegállótól pár perc sétával elértük a város közepén lévő várat, az Öreg-tóval. A vár körül és a tóparton árnyas parkokban lehet sétálni, pihenni.

A várban állandó kiállítás van Tata történetéről. A kiállítás vége praktikusan belevezet egy kávézóba, a vár emeletén. Túl sok szerencsénk nem volt az itallapon szereplő kínálattal, mert szinte semmi nem volt. Ezt több helyen is tapasztaltuk, hogy az ét/itallapon feltüntetett kínálat csak elméletben létezik.

A városnéző kisvonat óránként indul a vár főbejáratától. Erre érdemes volt befizetni, közel egy órán keresztül körbevitt a városon, tájékoztatva az aktuális látnivalók történetéről. Így könnyen feltérképeztük magunknak merre is induljunk délután.

A Kálvária mellett egy kilátótoronyból nézhetnek körül, akik vállalják a 175 lépcsőfok megmászását. Majd egy geológiai parkban tehetünk egy sétát.

Kis délutáni kávészünetre alkalmas hely a várhoz közeli cukrászda, kávézó, ahol megkóstolhatunk néhány különlegesebb tortát is.

Este az Angolparkban megrendezett István a király szabadtéri előadást néztük meg. Ismét nagyszerű élményt nyújtott, de aki ide készül, hozzon magával ülőpárnát, mert az üléseket még valaha István és Koppány faragta, állapotukból ítélve. Töredezett, festék lepattokzott kényelmetlen deszka darabok. Inni nem célszerű az előadás előtt, ugyanis 2db mobil WC állt rendelkezésre az 1400 embernek.

Az Angolparkot azért másnap délelött világosban is bejártuk. A Cseke tóban horgászni is lehet és érdekes látvány az 1800-as években épült műrom is. A park közepén az Eszterházyak nyári lakja és a Pálma-ház /képen/ található, mely jelenleg étteremként üzemel.

CSESZNEK

Augusztusi első túránk Csesznekre vezetett. Korán reggel indultunk és a veszprémi átszállás után Porva-Cseszneken szálltunk le a vonatról. A vasútállomás falán tájékozódhattunk a turista utakról és a Bakony árnyas fái alatt elindultunk. A sárga háromszöget követtük, mely a fotózási szenvedélyünk miatt jó választásnak bizonyult, de a rengeteg csalán miatt már kevésbé. Az előző napi eső jót tett a gombáknak, egész telepek sorjáztak az út mellett. De virágokban és rovarokban sem szenvedtünk hiányt.

2-3 óra kényelmes séta után megpillantottuk a cseszneki várat. Még egy végső "kapaszkodás" következett és már közelről szemlélhettük ezt a XIII.századi építményt.

Az alapos bejárás után a közeli fogadóban pótoltuk elvesztett folyadékunkat és energiánkat, majd visszaindultunk a vasútállomásra. A visszaút már rövidebbre sikerült a kevesebb megállás miatt. A vonat érkezéséig még volt időnk megtekinteni az állomás épületében lévő helyi vasúttörténeti kiállítást.